A rádiókészülék olyan elektronikus eszköz, amelyet úgy terveztek, hogy fogadja és dekódolja a műsorszóró állomások vagy más rádiófrekvenciás (RF) jelforrások rádiójeleit. A rádióvevőket általában számos alkalmazásban használják, többek között kereskedelmi rádióadások, amatőr rádiózás, vészhelyzeti kommunikáció és sok más területen.

Összeállításuk és működésük

A rádióvevő készülékek általában egy antennából, egy tunerből és egy demodulátorból állnak. Az antenna a rádiójelek befogására és elektromos jellé alakítására szolgál, amelyet aztán a tunerhez továbbítanak. A tuner felelős a kívánt rádiófrekvencia kiválasztásáért és a többi nem kívánt jel elutasításáért. A demodulátor arra szolgál, hogy a rádiójelből kivonja a hangot vagy az adatokat, és használható formába, például hanggá vagy digitális adattá alakítsa át.

Típusai

Számos különböző típusú rádióvevő áll rendelkezésre, a kis hordozható készülékektől kezdve a kereskedelmi és katonai alkalmazásokban használt nagy, összetett rendszerekig. A rádióvevők néhány gyakori típusa a következő:

AM/FM és rövidhullámú vevőkészülékek

Az AM/FM a rádióvevőkészülékek leggyakoribb típusai, és a szabványos AM és FM rádióadások vételére szolgálnak. A rövidhullámú készülékek a rövidhullámú frekvenciatartományban, jellemzően 1,6 és 30 MHz közötti rádiójelek vételére tervezték.

Digitális és szoftveresen definiált rádióvevőkészülékek

A digitális rádiókészülékek a digitális rádióadások, például a DAB (Digital Audio Broadcasting) vagy a HD rádió vételére szolgálnak. A szoftveresen definiált vevők (SDR) szoftverrel dolgozzák fel a rádiójeleket, ami nagyobb rugalmasságot és testreszabhatóságot tesz lehetővé.